Mai cikkemben három filmről lesz szó, amely alaptörténete nagy lehetőségeket vetített előre, mégis nyálas baromságot tudtak csak kihozni belőlük.

Skyline

színes, amerikai sci-fi, 94 perc, 2010
 

rendező: Greg Strause, Colin Strause
forgatókönyvíró: Joshua Cordes, Liam O'Donnell
zeneszerző: Matthew Margeson
operatőr: Michael Watson
vágó: Nicholas Wayman-Harris

szereplő(k):
Eric Balfour (Jarrod)
Scottie Thompson (Elaine)
Brittany Daniel (Candice)
Crystal Reed (Denise)
Neil Hopkins (Ray)
Donald Faison (Terry)
David Zayas (Oliver)

"Az Alien Vs Predator mögött álló csapat új sci-fi-jében egy átmulatott éjszaka után egy társaság arra ébred, hogy földönkívüliek támadták meg a földet, aki igyekeznek leradírozni az emberiséget a bolygó felszínéről. Az első támadás túlélő csapatba szerveződnek, és úgy döntetnek, felveszik a harcot a sosem látott lények ellen" /Filmtrailer/

Nehezen vettem rá magam, hogy megnézzem. Meg is bántam, meg nem is. Sok logikátlan cselekmény van benne, de a látvány nagyon-nagyon profi. Végig vártam a  nagy akcióra. Na majd most...de nem. Mintha minden pénzt a látványba öltek volna és egy rendes forgatókönyvre nem futotta volna végül. Nagyon valószínű, hogy ez történt. Kár érte. Mert a látvány tényleg kifogástalan, még a színészekre sem lehet panasz. A nyálas lávsztori nekem erőltetett (ugyanez a Cloverfield nagy hibája is, de az a film még ennyire sem tetszett, ezért nem írok róla). Mégis a film legnagyobb  hibája nem ez, hanem a szinte változatlan helyszín. Jobban mondva az, hogy a helyszín egy luxuslakás a nem is emlékszem hanyadikon...

Amikor pedig meg próbálnak elmenekülni, teljesen logikátlanul veszélybe sodorják magukat. Ilyenkor érződik leginkább az ötlettelenség. A karakterek jellemfejlődése nulla. Egy ilyen helyzetben minimálisan is, de jó lenne, ha úgymond megnyílnának, nem végig hoznák az adott karaktert: a szépfiú, a kedves lány, a bárcás k..., stb... A párbeszédek néhol már nevetségesek számomra. Most pedig jöjjön, ami a legjobban irritál a filmben, SPOILER következik!

Addig oké, hogy valamiféle földönkívüli biorobotokat készítenek az emberekből, ez nagyon sirály ötlet. Itt már azt hittem, hogy a végére beindul a cselekmény. De nem. Csak a terhes nőjét akarja megvédeni a már földönkívülivé vált fószer. Könyörgöm, ne most vegyék el a képet, hogy legalább igazi akciót is láthassuk. És de...VÉGE. Dühösen álltam fel, nem hiszem el, hogy fórumokon meg azt olvastam, hogy mekkora király már ez a film. Vagy csak én tettem magasra a mércét azzal, hogy:

1. Teljes valójában szerettem volna látni minden lényt?

2. Vágytam egy kis emberi ellenállásra, nem csak egy-két katonára meg néhány berepülő pilótára?

3. Nem egy nyálas szerelmes történet jutott eszembe a címről?

Olyan érzéssel álltam fel a kanapéról, mint amikor az ember vágyik a kielégülésre, maszturbál egy jó ideje...jó..jó...de a lényeg csak nem jön össze.

Színészi játék: 7/10

Látványvilág: 9/10

Forgatókönyv/Sztori: 5/10

A Föld inváziója - Csata: Los Angeles
(Battle: Los Angeles)

színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 116 perc, 2011
 

rendező: Jonathan Liebesman
író: Christopher Bertolini
zeneszerző: Brian Tyler
operatőr: Lukas Ettlin
producer: Jeffrey Chernov, Neal H. Moritz
vágó: Christian Wagner

szereplő(k):
Aaron Eckhart (Michael Nantz)
Michelle Rodriguez (Elena Santos)
Bridget Moynahan (Michele)
Ramon Rodriguez (William Martinez)
Will Rothhaar (Lee Imlay)
Joey King (Kirsten)
Lucas Till (Grayston tizedes)
Jim Parrack (Peter Kerns)
 

"Egy tengerészgyalogos-egységet Nantz őrmester (Aaron Eckhart) vezetésével Los Angeles-be vezényelnek ismeretlen küldetéssel. A katonáknak váratlanul szembe kell nézniük a különös ellenséggel: az űrből jött lények a tenger felől érkeznek, és a partraszállás során válogatás nélkül mindenkit azonnal megölnek. A szakasz már csak annyit tehet, hogy kimenti az utolsó túlélőket. Belekeverednek a totális háborúba. A Földnek valószínűleg vége. A katonák mégis kitartanak a végsőkig."

Na had ne mondjam, mennyire vártam már, amikor az első képeket és trailert láttam. Azt tudni kell rólam, hogy előre sosem olvasok kritikákat, és keveset nézek bemutatót a filmekről, szeretem,ha teljesen meglep egy film. Na, ennek sikerült. De nem a jó értelemben. Ingyen néztem meg, de a közepe felé gondoltam, fizetek azért, hogy leállítsák a vetítést. A közönség nagy része sóhajtozott, mozgolódott a székében, mintha csak nekünk lenne kínos, hogy egyáltalán készült egy ilyen film.

Kaptunk egy Sólyom végveszélyben -t földönkívüliekkel. Nem kell ezt nagyon megmagyaráznom. Tipikus ömlengés az amerikai hadseregről, meg arról, hogy Amerika milyen király, mennyi hazafi van, ők a megmentőink, bla-bla-bla.... Nem osztom meg a nézeteimet arról, hogy ehhez képest a hippimozgalom gyakorlatilag egy eltitkolt történelmi mozzanat számukra, amikor is tömegesen tagadták meg a haza szolgálatát...na, de ez tényleg nem idevaló. Térjünk vissza a filmre.

itt is a látványra nem lehet panasz, még egy-két dialógus meg is fogott. Például amikor arról tanakodtak a katonák, hogy vajon az ellenség is ugyanolyan katona? Ez jó ötlet volt, bevallom nagyon tetszett. Ez a film az előző szöges ellentéte: tele akcióval. túlzottan is, ez már a ló túloldala.

A legtöbb szereplő baromira idegesített. Kapunk választ a Miért?-re és a Hogyan?-ra is, amikor is sikerül elpusztítani a "központot". Na itt kellett volna leállni, talán még egy közepesre sikeredett alkotás kisült volna a sztoriból. De nem...A katonák épphogy túlélték, de nem pihennek, mennek megmenteni a világot. TE JÓ ÉG! Sok filmet megbántam, hogy elvett adott időt az életemből, de ezt nagyon! Egyébként a SyFy-os változat jobban szórakoztatott:)

Színészi játék: 5/10

Látványvilág: 9/10

Forgatókönyv/Sztori: 6/10

Lopott idő
(In Time)

színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi, 101 perc, 2011 (12)

rendező: Andrew Niccol
forgatókönyvíró: Andrew Niccol
operatőr: Roger Deakins
producer: Marc Abraham, Eric Newman, Andrew Niccol
vágó: Zach Staenberg

szereplő(k):
Justin Timberlake (Will Salas)
Amanda Seyfried (Sylvia Weis)
Cillian Murphy (Raymond Leon)
Olivia Wilde (Rachel Salas)
Alex Pettyfer (Fortis)
Johnny Galecki (Borel)
Matt Bomer (Henry Hamilton)
Elena Satine (Jasmine)

"A nem túl távoli jövőben az idő lesz az új pénznem. Az emberek 25 éves koruk után nem öregszenek tovább, így a gazdagok akár örökké élhetnek, míg a szegények minden percért harcolnak.
Az egymástól jól elválasztott világok egyikében a huszonötnek kinéző, mindenre ráérő gazdagok múlatják végtelen fiatalságuk napjait, a másik oldalon, a gettóban pedig kétségbeesett, kapkodó harc folyik a minden percért. Itt nincsenek szabályok, és idejétmúltak az erkölcsök: csak a következő pillanat számít.
A múló időt a karba épített óra jelzi, egy különleges, a két csuklót összeérintő kézrázással viszont aki akarja, átadhatja másnak a saját perceit. Akinek eltelik az utolsó pillanata, és nem szerez még időt, annak megáll a szíve.
Egy gettóbeli srác (Justin Timberlake) váratlanul rengeteg időt kap egy ismeretlen időmilliomostól, ezért gyilkossággal gyanúsítják, és ő kénytelen menekülni. Túszul ejt egy fiatal, jómódú lányt (Amanda Seyfried), és magával cipeli. Az egyik percről a másikra élnek, de egymásba szeretnek: és ez felforgathatja a rendszer működését."

Nos,erre mit mondjak? Meg sem kell nézni, minden itt van ebben a pár sorban, gratulálok annak, aki kitalálta, hogy előre lőjük le a sztorit. De ha ez nem lenne elég: ettől több tényleg nem történik, leszámítva azt, hogy megint egy tetves lávsztorit kapunk. Az nem működik, ha mindenki egyenlő javakkal bír, kellenek a társadalmi különbségek. Mintha csak "időkommunizmust" akarnának teremteni. Lehet, hogy nem elég találó ez a kifejezés, de bevallom; betegen néztem meg, mondom, majd egy kis akció segít, egy ilyen történetben, hogy az idő a fizetőeszköz sok lehetőség rejlik. Esetleg nagy titkok, maffiaszervezetek, bármi. Olyasmit vártam, mint a Repo Men (jut eszembe, ez még a régi blogon volt, megnézem ismét és írok róla). Tele ármánnyal és kevés szerelemmel. Bár nem tudom, miért nem tartott vissza az a tény, hogy a Dzsásztin Timberlék a főszereplő. Neki egyszerűen nem megy a csóró gyerek alakítása, be is tették rögtön egy sportkocsiba, meg akkor adjunk már rá öltönyt. A hölgy partnere mondjuk jól hozta a nyafka gazdag csajt, szép is meg minden. De Istenem: miért kell állandóan tűsarkúban nyomulnia??? Egyedül Cillian Murphyben nem csalódtam, aki a szememben egy nagyon jó színész. Bevallom, meg is néztem utána egy filmet,amiben benne van, erről majd holnap olvashattok.

A Lopott idő  cselekménye nem tart sehová, kiszámítható. Főleg, mert a bemutatóban szinte minden benne van... valamint nem kapunk választ arra, hogy miként alakult így a jövő, hogyan vált az idő fizetőeszközzé és mitől lett ekkora a szakadék a gazdagok és a szegények között. Mivel ugye a Percvadászokon kívül nem látunk semmiféle "maffiaszervezetet". Ők is vannak kb. hatan...

Egy szó, mint száz: nagyot csalódtam. Sokkal többet ki lehetett volna hozni ebből.

Színészi játék: 5/10

Látványvilág: 6/10

Forgatókönyv/Sztori: 5/10